BUDAPEST, Futó utca 8.-10.sz. alatti társasház

Budapest, VIII., Futó u. 8-10.

SZÁM ALATTI TÁRSASHÁZ

SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Ez az SZMSZ elfogadásra és jóváhagyásra került a Budapest, Futó u. 8.-10. szám

alatti Társasház 2006. 11.06-éig lefolytatott írásbeli szavazás

5.793 / 10.000 arányú  határozatával

SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a Budapest, Futó u. 8.-10. szám alatti Társasház közössége a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot állította össze.

Általános adatok

A társasház neve:                                        Budapest, VIII. Futó u. 8-10 sz. alatti Társasház

A társasház címe:                                        1082 Budapest, Futó u. 8-10.

A társasházi ingatlan helyrajzi száma:           35553 hrsz

A társasház bankszámla száma:                   11709002-20125480

Albetétek száma:                                         72

Tulajdoni hányad összesen:                          10.000/10.000-ed.

A lakóház jellemzői

A Társasház 53 lakásos épület, amely egy 8 szintes (pince + földszint + 6 emelet) és egy 5 szintes (pince+földszint+3 emelet) épületrészből áll, és egy egységes szerkezetű épület együttest alkot. A Társasház két lépcsőházzal, és egy személy- és egy gk. bejárattal rendelkezik, amelyek a Futó utca felől közelíthetők meg. A 8. számmal jelölt, a Futó utcával határolt épületrészben 1db 450 kg teherbírású (6 személyes) hidraulikus, gépházmentes személyfelvonó működik. 

A pinceszinten 27 beálló helyes teremgarázs és 30 db tároló helyiség található. A gépkocsi bejárat kapuja és ajtója távvezérléssel működtethető, és a teremgarázsban CO érzékelővel is vezérelt és automatikus elszívó rendszer áll rendelkezésre.

A belső- és hátsó udvar parkosított.

Az épület fűtését és a használati melegvíz ellátását a pinceszinten elhelyezett gázkazánok biztosítják.

I. fejezet

A Társasház szervezete

1. Szervezeti Működési Szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed a 1082 Budapest, Futó u. 8-10. házszámú, a VIII. kerületi ingatlan-nyilvántartásban a  35553 hrsz alatti társasház szerveire és működésére.

2. Társasház alapítása

Az építtető a társasházat az érvényes rendelkezések alapján 2004.06.23.-i hatállyal:

                        Budapest, VIII. Futó u. 8-10 sz. Társasház              elnevezéssel

1082 Budapest, Futó u. 8-10. sz.                              székhellyel alapította.

3. A Társasház ügyeinek intézése

A Társasház döntéshozó szerve a tulajdonosokból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostársnak joga van részt venni. A Társasház az ügyeinek intézésével a közös képviselőt vagy intéző bizottságot bízza meg. A Társasház a gazdálkodásának és a közös képviselő, illetve az intéző bizottság munkájának ellenőrzésére a Számvizsgáló Bizottságot hoz létre. A közösség szerveinek hatáskörét, jogait és kötelezettségét az SZMSZ II. fejezete részletesen szabályozza.

II. Fejezet

A közösség szervei, hatáskörük, jogaik és kötelezettségeik

1.   Közgyűlés

A közösség döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.

1.1. A közgyűlés határozatképessége, a határozathozatal szabályai

A közgyűlést az erre a feladatra előre felkért illetve megválasztott levezető elnök nyitja meg és vezeti le, aki gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről, a jelenléti ív aláírásáról a megjelent tulajdonostársak, illetve a meghatalmazottjaik részéről.

Tulajdonostárs meghatalmazást adhat arra, hogy a megbízott távollétében a közgyűlésen érdekeit képviselje és megbízásból, a nevében szavazzon. Ilyen meghatalmazás a közös képviselőnek nem adható (a felmerülő érdekellentétek miatt, pl.: közös képviselő munkájának értékelése, éves beszámoló elfogadása, éves terv elfogadása, stb… ).

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A határozat képességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.

Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. Az újabb (megismételt) közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő fél óra elteltével az eredetivel azonos napirenddel is lehet tartani, amennyiben ezt az eredeti kihirdetés is tartalmazza.

Az esetleg megismétlésre kerülő közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is közölni kell.

A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, kivételt képeznek ez alól a minősített szavazatot igénylő napirendi pontok. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol a Társasházi törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában, a kérdésben határozat nem hozható.

A közgyűlésen a szavazati jog a tulajdoni hányad szerint illeti meg tulajdonostársakat, a társasházakról szóló törvényben rögzítettekkel összhangban.

A Közgyűlésen a napirendi pontok elfogadása után minden napirendi pontot külön-külön kell megtárgyalni. A hozzászólások befejezését követően a közgyűlés elnöke a napirendi pontokat külön-külön bocsátja szavazásra.

A közgyűlés a meghirdetett napirendben szereplő ügyben hozhat érvényes határozatot, a határozatképességet minden egyes napirend megvitatását megelőzően ismételten meg kell állapítani és annak tényét és eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. A napirendben nem szereplő ügyekben a közgyűlés állásfoglalást fogalmazhat meg.

1.2. A közgyűlés határozat hozatalhoz szükséges szavazati arányok:

A közgyűlési határozat hozatalhoz szükséges szavazati arányokat a Társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII. törvény részletezi. Ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban részletezzük:

a)    Valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges

-   az alapító okirat megváltoztatáshoz;

b)    4/5-ös szavazási arány szükséges ( az összes tulajdonos tulajdoni hányadát figyelembe véve 8 000/10 000)

-   az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érint;

b)    2/3-os szavazattöbbséggel meghozható döntések köre (az összes tulajdonos tulajdoni hányadát figyelembe véve 6 667/ 10 000)

- döntés a közös tulajdonba tartozó épületrész elidegenítéséről;

c) az összes tulajdonostárs tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséget (az összes tulajdonos tulajdoni hányadát figyelembe véve 5 001/ 10 000)

- az SZMSZ megalkotása, módosítása, elfogadása.

- döntés a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használatáról, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásáról vagy megtiltásáról, amennyiben az a Társasház rendes működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná, vagy a vagyon biztonságot veszélyeztetné, de a közvetlenül érintett szomszédok 2/3-os jóváhagyásával;

d) egyszerű szavazattöbbséggel meghozható döntések (a közgyűlésen résztvevő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított többségi igenlő szavazata)

- döntés a közös képviselő, illetve az intéző bizottság megbízásáról, munkaköri leírásáról, tevékenységi jegyzékéről és illetményének megállapításáról, valamint a vállalkozói szerződés tartalmáról,

- döntés a közös képviselő, illetve az intéző bizottság felmentéséről,

- a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és hitelesítők, valamint a számvizsgáló bizottság elnökének és két tagjának a megválasztásáról, felmentéséről,

- döntés a Társasház éves gazdálkodásának értékelésről, az elszámolás elfogadásáról és a következő évi költségvetés jóváhagyásáról,

- a tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulásának meghatározásáról,

- döntés a házirendről,

- döntés a felújítási alap képzéséről, illetve annak mértékéről,

- döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapító okirat vagy az SZMSZ nem utal a közös képviselő, illetve az intéző bizottság vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.

Az itt fel nem sorolt egyedi esetekben a 2003.évi CXXXIII. törvényben foglaltakat kell követni.(pl.:10§(3) bek., 21§(3) bek.,)

1.3. A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályai

A közgyűlés összehívása

A közgyűlésre a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke valamennyi tulajdonostársat írásban köteles meghívni. A közgyűlési meghívót és annak mellékleteit a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles 8 nappal hamarabb (ez alól kivétel az SZMSZ megalkotása illetve módosítása melynél 15 nappal hamarabb) megküldeni a Tulajdonosoknak, és ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban jól látható helyen ki kell függeszteni.

A közgyűlési meghívó és mellékletek illetve közgyűlési határozatokat tartalmazó tájékoztatók kézbesítésének lehetséges módjai, melyeknél általános szabály, hogy a meghívó átadásának tényét hitelt érdemlően kell tudni bizonyítani:

-       postai úton,

-       postakönyvből kézbesítve,

-       elektronikus úton (e-mailben),

-       postaládába bedobva az SZB 1 tagjának jelenlétében, amelyet a jelenlévők az elosztási listán aláírásukkal igazolnak,

-       kézből átadva az átadást-átvételt igazoló elosztási lista aláírásával.

A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés elnökének, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének és jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására előterjesztett napirendi pontot valamint a szavazásra előterjesztett napirendi pontot(kat). (Th. tv.34§)

Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente, május 31-ig meg kell tartani. További közgyűlések szükség szerint tarthatóak. (Th. tv.35§)

Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték a közös képviselőtől (illetve az intéző bizottságtól). Ha a kérést a közös képviselő (illetve az intéző bizottság) tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják, vagy írásbeli szavazást tarthatnak. (Th. tv.35§)

A közgyűlés lebonyolítása

A közgyűlést az erre a feladatra előre felkért illetve megválasztott levezető elnök nyitja meg és vezeti le, aki gondoskodik a jelenléti ív aláírásáról a megjelent tulajdonostársak, illetve a meghatalmazottjaik részéről.

A meghirdetett valamennyi napirendi pontot külön-külön kell megtárgyalni.

A közgyűlésen olyan jegyzőkönyvet kell vezetni, mely napirendi pontonként tartalmazza az egyes hozzászólásokat, a hozzászólók neveit, a határozatok szavazásának részletes eredményeit, az elfogadott határozatot és minden egyes napirend megvitatását megelőzően elvégzett határozatképesség vizsgálatának tényét és eredményét, melyet megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg (Th.36§(2)).

A közgyűlésen vezetett jegyzőkönyv a megválasztott levezető elnök és a jegyzőkönyv hitelesítő két tulajdonostárs aláírásával kerül hitelesítésre (Th. tv.39§). A közgyűlésen készített jegyzőkönyv másolati példányát a közös képviselőnek (illetve az intéző bizottságnak) valamennyi tulajdonostárs részére át kell adni, a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül, továbbá a társasház hirdető tábláján is közzé kell tenni. Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.(Th. tv. 42§)

1.4. Írásbeli szavazás lehetősége és rendje:

A Társasház írásbeli szavazással közgyűlési határozatot hozhat, továbbá Társasház egészét vagy egyes csoportjait érintő kérdésekben dönthet az alábbiakban rögzített eljárás szerint. A határozat érvényességéhez szükséges szavazati arány az 1.2. pont alatt részletezettekkel azonos.

A döntéshozásban a nagyobb tulajdonosi érdek részvételének biztosítása érdekében célszerű írásbeli szavazást alkalmazni.

Az írásbeli szavazás alkalmazásához a számvizsgáló bizottság jóváhagyása szükséges. A közös képviselő, illetve az intéző bizottság az írásbeli szavazásra felhívást tesz közzé minden tulajdonostársnak írásban, melynek mellékletei a következők:

-   a vonatkozóan határozat tervezetet, és az arra vonatkozóan a számvizsgáló bizottság írásbeli véleménye,

-   a szavazólap és a szavazás módjának illetve a benyújtás helyének a leírása,

-   a meghatalmazás,

-   a szavazás határideje és a szavazatok továbbá az értékelés módja.

A fentiek szerint a meghívóban leírt írásbeli szavazás rendjének ismeretében a tulajdonostársak írásban szavaznak a felhívásban meghatározott helyen és időpontban. A szavazatokat lepecsételt dobozban kell gyűjteni, melyet a szavazási határidő lejárta után a számvizsgáló bizottság és a közös képviselő felbont, és a szavazatokat összesít. Az eredményt jegyzőkönyvben rögzítik, és annak másolati példányát 8 napon belül a tulajdonostársak postaládájába elhelyezik.

Ha az írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak írásbeli kérelmére a közgyűlést össze kell hívni a kérelemben rögzített határozati javaslat megtárgyalására.  (T. tv. 14§(4)).

1.5. A közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása

          Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az Alapító Okirat, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs a keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül, a közös képviselő (illetve intéző bizottság) és a számvizsgáló bizottság közreműködésével.

          A keresetindítás a határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal, de a bíróság a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.